A Micra C+C első körben is simogató szavakat kapott, és az egyhetes próba után is csak olyan kedvességgel tudok rá gondolni, ahogy ő néz a világba. A nagy, bánatos szemeivel... Olyan kis cuki.
Az biztos, hogy a Nissan a C+C-nél ezzel a dizájnnal amellett, hogy megtartotta a Micra aranyos, barátságos külsejét, további férfivásárlókat veszített. Egyszerűen nem tudok mást elképzelni, csak nőnemű tulajdonost, értik mire gondolok ugye? Mert a tekinteteket nagyon is vonzza a C+C, csajozós verdának is elmenne, ha... De nincs ezzel semmi baj, a H2 kormányát sem tudnám elképzelni hosszú, vörösre lakkozott körmű ujjak között.
A - hihetetlen, de már - négyéves, fix tetős változathoz képest a C+C több eltérő műszaki megoldást tartalmaz; persze a tetőmechanikán kívül. Elsőre talán nem is annyira szembetűnőek a különbségek. Az ajtók felső vonala például felfelé kunkorodik, ami egy másik lemezhajlító szerszámot sejtet a gyárban. Aztán ott van az alsó kis ficak a hátsó kerekek előtt. Bele van préselve, hogy KARMANN. Ismerős név... olyan németesen ismerős. De ezek persze ősrégi emlékek, mára a cég komoly tetőszerkezetek gyártásával is foglalkozik. Hogy aztán a nevük miért nem a tetőbe van írva, hanem a küszöbbe, ne tőlem kérdezzék.
Mindenesetre, ha már ezt a kis területet leválasztották az autótól, a felső vonalát vihették volna az ajtóra is. Úgysem a sima Micrák lemezprésével készülnek az ajtók, igazán belefért volna egy borda, amolyan alsó fény-árnyék vonal gyanánt. Erről jut eszembe, felcsukott tetővel kiscsoportosoknak készült kirakónak tűnik az autó. A homogén lemezfelületeket a leglehetetlenebb vonalakkal darabolták, így még véletlenül sem lehet eltéveszteni az összerakást.
A tető megfelelő elpakolása miatt laposra sikeredett far továbbra is széles csípőben terebélyesedik. Felcsukott tetővel, oldalról elsőre nem tudni, melyik az eleje. Kabrióként viszont már egyértelmű, és ugye, ez a default megjelenés. Becsukni csak esőben, hóban kell.
A forgalmi szerint négyszemélyes, de ne gondoljuk, hogy a kategóriatársaktól eltérőn torzó barátainkon kívül mást is ültethetnénk hátra. Senki és semmi nem fér a hátsó ülésekre. Na, jó, a kabátom elfért, és ez nem vicc. Ha elöl teljesen átlagos méretű sofőr állítja be az ülést, mögötte akkor is nulla a lábtér. Változatlanul nem értem, mi lehet az oka, hogy nem merik kétszemélyesre gyártani az ilyen kis CC-ket.
A két első ülés és a körülöttük levő tér viszont normális méretű. A műszerfal ismerős a fix tetősből, a kormány is. A borzalmas váltó is. Ami újdonság, az a menet közbeni szél. A két első ablakot vezérlő kapcsolókkal irányíthatjuk a hátsó kis háromszög üvegeket is fel-le, de lehajtott tetőnél az összes ablak felhúzásával sem pótolhatjuk a szélfogó hiányát.
A lehajtás procedúrája 22 másodperc, a 207CC mintájára egyetlen gomb nyomva tartásával. Hogy menet közben is mehet-e, nem tudom, mert bár nekem azt mondták, a működés feltétele, hogy nyomva tartsuk a fékpedált, több helyen olvastam, hogy 5 km/h-nál lassabb tempónál is tudja. Mivel ezt csak a tesztautó visszavitele után láttam, nem tudtam kipróbálni.
Érdekes ellentmondásra bukkantam a CC autók tetőműködésével kapcsolatban. A BMW 335i Cabriónál l azt mondta a forgalmazó, hogy a technológia tudja a menet közbeni nyitást-csukást - persze ott is van sebességhatár -, de a német közlekedésfelügyelet vagy rendőrség nem engedélyezte, hogy az autókat így forgalmazzák. Ugyanis a tetőelpakolás közben a kocsi hátulja lehajlik, és közben nem látszik a hátsó rendszámtábla. És a német precizitás nem engedheti, hogy egy haladásban levő autón ne látsszon a hátsó rendszám.
De úgy tűnik, a németeknek csak a saját gyártóikra van befolyásuk, hiszen a Micra C+C- állítólag - tud menet közben dolgozni, és neki is lehajlik a hátsó fertálya. Ahogy a 207CC is kitakar a rendszám tetejéből tetőrámoláskor, és a Mitsubishi Colt CZC is elrejti a hatósági jelét. Az Opel Tigra viszont kicsit sem takar belőle, így, gondolom, nekik eleve nem szóltak le a piros telefonon.
