Két nagy seggű playmate

2007.11.15. 01:04

Adatlap Alfa Romeo 159 Progression - 2007

  • 1910 cm3-es,soros 4 hengeres dízel
  • 150 LE @ 4000 rpm
  • 305 Nm @ 2000 rpm
  • 6 seb. kézi
  • Gyorsulás 0-100 km/h-ra:
    9.6 másodperc
  • Végsebesség:
    208 km/h
  • Kombinált fogyasztás:
    6.1 l/100km
  • Városi fogyasztás:
    8.3 l/100km
  • Országúti fogyasztás:
    4.8 l/100km
  • 8 235 000 Ft

Adatlap Volvo S40, V50 1.6d - 2007

  • 1560 cm3-es,soros 4 hengeres dízel
  • 109 LE @ 4000 rpm
  • 240 Nm @ 1750 rpm
  • 5 seb. kézi
  • Gyorsulás 0-100 km/h-ra:
    12.1 másodperc
  • Végsebesség:
    190 km/h
  • Kombinált fogyasztás:
    5.0 l/100km
  • Városi fogyasztás:
    6.3 l/100km
  • Országúti fogyasztás:
    4.3 l/100km
  • 6 390 000 Ft

A kombikat a szedánokénál jobban pakolható és nagyobb csomagterük miatt veszik. Kivéve, amikor nem. A 159 és az S40 kombiban néznek ki igazán jól, kicsik ezek a limuzinformához, egy négyajtós öt méter alatt nem tud kibontakozni, elvész a méltósága. Egy kombi viszont nem áll meg 450 literes raktér alatt, na, ezt ezek nem is tudják, maradjunk inkább a sportvagon kifejezésnél.

Az egymás mellé állított V50 és a 159 SW remekül illusztrálja a formatervezésben lehetséges, végtelen mennyiségű tökéletes megoldást ugyanarra a felvetésre. Hasonló paramétereken belül különböznek egymástól, pedig mindkettő jól néz ki. Még tetszenek is mindenkinek, pedig a megfelelési kényszer biztosan nem volt ott a tervezőasztalnál, éppen el volt foglalva a Toyota Corollával . A kényszer csak rabszolgamunkához illik, egy szaftosabb forma megtervezéséhez pofátlanság és egó kell, mert csak így maradhat karakteres az íze, amit vagy benyel a nép, vagy egyen kenyeret, jó az, az éhséget elveszi.

A 159 formája csicsásabb és izgalmasabb. A műanyagbura-hiányos lámpatestek hosszú távra biztosítják az egyediséget. Annyira karakteres és oly kevéssé praktikus, hogy az Alfa garantálhatja magának a forma exkluzivitását, ilyen nem lesz a ciki kínai fénymásolatokon. Ezt senki sem fogja utánozni, de a 159 SW az ötödik ajtót is megtarthatja magának, tervezői a kényelmi funkciók megerőszakolásától sem riadtak vissza. Az SW fenekén nem sok hely maradt a hátsó ablaknak, ennél már csak a Brera mutat vaskosabbat, de ez a szokatlan arány teszi hátulról is ellenálhatatlanná. A nagy far borította hátsó ablakon nem lehet hátra kilátni, de ez nem számit, vannak rajta tükrök.


Kinyitni sem egyszerű az ötödik ajtót: csak belülről vagy távirányítóval működik. Na, ezért nem kombi - a gyönyörű seggért beáldozták a kényelmet. És ez így van jól, ötödik kilinccsel sem lepnék el az utcákat a céges 159 SW-k. Hagyjuk is a praktikumot, nem az ő dolga, és kész. A beltérről már írtunk eleget, tetszett a Spiderben és a Brerában is, ez az egyre több típusra jellemző, marha nagy corporate image csak elveszi az újságírók kenyerét.

A Volvókat imádnivaló könnyedséggel, de következetesen rajzolják, a felhasználó az egó elé kerül. A látványos Alfa messziről vonzza a tekintetet, a Volvókat érdemes jobban megnézni. Ennek is a fényszórója a lelke, mint az Alfának. A lámpa kockasága szemből őrzi a nagy téglalap fényszórók emlékét, de oldalról sportosan húzott, felülről hullámzóan öleli az autó orrát. Mindkét autó orra új karaktereket mutat minden szögből, öröm őket körülsündörögni. A Volvo kombik és a C30 C-oszlopára felkúszó hátsó lámpa a V50-en a legszelídebb, de ezzel a két piros zárójellel a többi kombifar között a V50-é szokatlanul vaskos és látványos.

A V50 praktikumot is tartalmaz, de a csomagtartója nagyon kicsi, 417 liter. A kézzel is nyitható hátsó ajtó mélyen és nagyra nyílik, pakolászni inkább ez kéne. A Volvo műszerfala az Alfához hasonlóan a céges dress-code-ot követi, kilengések helyett egy lebegő középkonzol és ergonomikus kapcsolók vannak benne, ahogy megszoktuk. A V50 és a 159 SW a két legjobb forma kombi sportvagon a kategóriában, de nem csak a külsejük különbözik. Az Alfa felzaklat, a Volvo megnyugtat.

Nem kenyerem a fordulatszámmérő pirosba tekerése, de előbb-utóbb ennek is meg kellett történnie. A történet elég rosszul kezdődik, a JTD alaphangon faragatlan kerregést ad elő, a szabad terepig araszolva unalmas és normális autóként viselkedett. Kezdtem aggódni, hogyan hasonlítom össze a két lusta mihasznát, de abban a pillanatban kiürült az út, és elkezdtük Budaörs békés forgalmát terrorizálni.

Nálam mindkettő formája ötös, hol ez tetszik jobban, hol az, de presztízskombiból egy harmadikat választanék, a végén, az árnál az is kiderül, miért.